1.0Az Ébredő Fények Templomahttps://feketetoll.cafeblog.huSzabó Károlyhttps://feketetoll.cafeblog.hu/author/sirack1966gmail-com/<p dir="ltr">Egyszer volt, hol nem volt, nem is olyan régen, karácsonykor éppen, hogy egy pásztor járta a téli erdőt. Egy tisztáson megpihent, és tüzet rakott, jó nagy tüzet. A szél ott settenkedett körülötte, és amikor legnagyobb lánggal égett a tűz, kiemelt belőle egy kicsi szikrát. - Talán a pásztor nem veszi észre...- gondolta. A pásztor természetesen észrevette, de nem haragudott...sőt...egy kis mosoly jelent meg az arcán.</p> <p dir="ltr">A kicsi szikra utazott a szél szárnyán, és látta, hogy az erdőben minden dermedten alszik, és a tavaszról álmodik. Nagyon hideg volt... A kicsi szikra visszagondolt a tűzre, és eszébe jutott valami. - Tegyél le szél, légy szíves, azon a tisztáson, ott! A szél letette őt, éppen egy kicsi mohafolt mellé. A kicsi szikra így szólt a mohához: - Nagyon hideg van itt. Tavaszig megfagy az egész erdő. Csináljunk tüzet, mi ketten! A moha összehúzta magát: - Ugyan, kicsi szikra, hát mekkora tüzet csinálhatnánk mi ketten? Nem érne az semmit. Hagyj engem pihenni tovább! A kicsi szikra tovább nézelődött. Meglátott néhány madarat a közeli bokrokon. - Kismadárkák, segítsetek! Adjatok pár pihét a tollaitokból, hogy tüzet gyújthassak, aztán hozzatok gallyakat. Melegítsük fel az erdőt! A kismadarak mérgesen csiripelték: - Micsoda? Adjuk oda a tollainkat? Megfagyunk, te ostoba! Hagyj minket békén! A kis szikra csalódottan elhallgatott. Ekkor egy nyúl bújt ki a bokor alól. - De jó, hogy látlak, kedves nyúl! Kérlek segíts nekem! Gyűjtenél egy kis rőzsét a bokrok alól, hogy tüzet gyújthassunk? Megmelegedhetnél Te is! - kérlelte őt. - Még mit nem! - sírt a nyúl - Aztán majd elkap a medve, és jaj lesz nekem! Hagyj engem élni! A kicsi szikra szomorúan felugrott a szél szárnyára. - Repüljünk a medvéhez, kérlek! A szél elvitte őt a medve barlangjába. A medve aludt, de a kicsi szikra megcsiklandozta az orra hegyét. - Ébredj fel, kérlek, Medve Uram! Segíts nekem tüzet rakni. Nagyon hideg van odakinn, megfagy az egész erdő! -Bánom is én! - bömbölt a medve - én itt a barlangomban kihúzom tavaszig. Hagyj aludni engem!</p> <p dir="ltr">A kicsi szikra feladta a hiábavaló küzdelmet. Ismét a szél hátára ült, és elrepült vele egy másik erdő felé. Hogy gyújtott-e tüzet valahol, vagy kialudt szépen...senki sem tudja.</p> <p dir="ltr">A hideg egyre nőtt, a tavasz még messze volt... Először a moha fagyott meg, aztán a madárkák, a nyúl...és minden élet szépen sorban az egész erdőben.</p> <p dir="ltr">Mire megérkezett a tavasz, már csak a medve élt a barlangjában. Felébredt, és kibújt, hogy élelmet keressen. De semmit nem talált, hiszen elpusztult minden. Így hát szépen éhen veszett ő is... Utolsó gondolata a kicsi szikrához szállt. - Kicsi szikra, segíts!</p> <p dir="ltr">De ezt a kicsi szikra már nem hallotta meg.</p> <div><a href="http://lh3.ggpht.com/-gBT2WszjLJo/UvNtDAQ3SBI/AAAAAAAACR8/Z5uUix3fC0g/s1600/IMG_154719946411202.jpeg"> <img alt="" src="https://feketetoll.cafeblog.hu/files/2014/02/IMG_1547199464112021.jpeg" border="0" /></a></div>richhttps://feketetoll.cafeblog.hu/files/2014/02/IMG_154719946411202-150x150.jpeg150150