1.0Az Ébredő Fények Templomahttps://feketetoll.cafeblog.huSzabó Károlyhttps://feketetoll.cafeblog.hu/author/sirack1966gmail-com/A világítótorony magányosan állt a tenger partján. Volt ugyan néhány ház a közelében, de egyik sem nézett fel rá, nem törődött vele.   A torony tehát magányos volt. Magányosan tette a dolgát. Világított a sötétben. Világított, mert erre született. Világított, pedig senki sohasem köszönte meg, sőt azt sem tudta, hogy hasznát vette-e a valaki egyáltalán a fényének. Csak világított, mert sötét volt. A tengert járó hajók látták a fényt. Az egyetlen fényszilánkot, amely vezette őket a viharos éjszakákon. Nélküle elvesztek volna, vagy összetörték volna magukat az éles sziklákon. De soha nem köszönték meg a világítótoronynak a fényt. Ami azt illeti, nem is tudták, honnét jön a fény. A világítótorony világított. Egyedül. Nem laktak, nem születtek és nem haltak meg benne emberek. Nem őröltek benne búzát. Nem építettek benne hajókat.   Ő csak világított. Mert ő volt a világítótorony. <a href="https://feketetoll.cafeblog.hu/files/2014/04/templom.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-1673" src="https://feketetoll.cafeblog.hu/files/2014/04/templom.jpg" alt="templom.jpg" width="293" height="106" /></a>richhttps://feketetoll.cafeblog.hu/files/2014/03/IMG_29173309967044-150x150.jpeg150150