1.0Az Ébredő Fények Templomahttps://feketetoll.cafeblog.huSzabó Károlyhttps://feketetoll.cafeblog.hu/author/sirack1966gmail-com/- Valami születik. Érzem. De kicsoda, vagy micsoda? - kérdeztem Józsitól. - Persze! Születik, mi? Tudod, mit érzel, haver? Azt a nyóc felest, amit megittál! - dobta be a magáét az angyal. - Te is érzed? - fordultam a varázslóhoz. - Én tudom is. De nem mondhatom el. - mosolygott csendesen a mágus. - Naná, hogy nem! Csak higgyem el megint? Csak úgy vakon bele a micsodába! A francba! Hát mikor láthatok már végre? - Csak add át magad annak, ami jön. Hát nem mindegy, hogy hívják azt, ami jó? - borzolta össze a hajamat gyönyörű kezével a boszorkány. - De ott kell lennem a Születésnél. Hogyan segítsek, ha nem tudom, kinek? - Na, mámeg asziszed, hogy néküled bennmarad? - kotkodácsolt Mari. - Dorombolj, és kész. A lényeg - a dorombolás! - kuporodott a vállamra Cicuka, és rögtön el is aludt rajta. - Na, még ez is... - morogtam a számmal, de a szívem azért kifényesedett kicsit. Nem mozdultam. Aludjon nyugodtan! Ekkor a nap kibukkant a felhők közül, és hirtelen minden világos lett. És végre én is megértettem. Hát most dorombolunk...   <a href="https://feketetoll.cafeblog.hu/files/2014/05/78578831.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-1697" src="https://feketetoll.cafeblog.hu/files/2014/05/78578831-600x450.jpg" alt="78578831" width="600" height="450" /></a>    richhttps://feketetoll.cafeblog.hu/files/2014/02/IMG_76152592865087-150x150.jpeg150150