1.0Az Ébredő Fények Templomahttps://feketetoll.cafeblog.huSzabó Károlyhttps://feketetoll.cafeblog.hu/author/sirack1966gmail-com/<p>A kis barlang bejáratát sűrűn benőtték a bokrok, beszőtték az indák. A varázsló hosszú idő óta most először használta kardját, és hálásan köszönte meg neki a segítséget.</p> <p>- Lám, milyen szerencse, hogy megtartottalak! - mondta halkan, és belépett az üregbe.</p> <p>A szemközti falon halványan ugyan, de ott parázslott a jel. A csillag, amit sok évezreddel ezelőtt ártatlan kisfiúként rajzolt oda.</p> <p>Könnyek szöktek a szemébe. Hirtelen elhomályosult körülötte a világ, csak két törékeny alak ragyogott a ködben.</p> <p>"-Próbáljuk meg. Ilyen még nem volt!" - hallotta újra a hajdanvolt kislány édes hangját.</p> <p>- Aranypille! - suttogta a Varázsló, de több szó nem jött ki a száján. </p> <p>Csak állt ott némán, miközben a köd képeket váltott. És látta a lányt, akit társául jelölt ki neki az Úr. Látta millió képen, ezernyi alakban. Látta kislányként, ahogy tarkóján csókolta a pihéket a szél... Látta gyönyörű meztelen fiatal testét, ahogy sejtelmes fátyolba öltöztette a telihold fénye... Látta érett asszonyként, ahogy megrázta örökké szőke fürtjeit... Látta hatalmas boszorkányként fáradtan az oltárra borulva... Látta az egyszarvú hátán lovagolni, szoborszép lábaival lágyan ösztökélve azt... és látta ezeket a lábakat saját testére fonódni remegő tűzben égve... látta anyaként rég halott gyermekükkel karján... és látta... és látta.. és látta... látta hosszú életük minden rezdülését.</p> <p>- Aranypille...</p> <p>És hirtelen megcsendült valami, mint egy kis ezüstharang.</p> <p>- Jövök már, Kedves! Jövök! Megtalállak! - mondta, és a csillaghoz lépett, hogy letörölje azt a falról.</p> <p>Sokáig állt ott, kezét a jel felé nyújtva, de valahogy... mégsem tudta megtenni.</p> <p>- Maradjon hát, ahogy Te szeretnéd. Maradjon hát a mi emlékezetünkre. - döntött végül, és dörgő hangja még egyszer utoljára felhangzott a Földön.</p> <p>- Legyen hát! Játsszátok újra az egészet - nélkülünk!</p> <p>A jel lángot vetett a falon, és tüze elborította az egész barlangot.</p> <p>Aztán elhalványulva izzott tovább. És a Varázsló eltűnt.</p> <p> </p> <p>Valahol távol, az Energiatérben a kisfiú megcsókolta a kislányt. </p> <p>Aztán megfogták egymás kezét szépen, és határtalan bizalommal a szívükben elindultak az úton a Végtelen felé.</p> <p> </p> <p><a href="https://feketetoll.cafeblog.hu/files/2014/11/szines-eg-5018052ee1e9dbab7900d16a_thumb_top-center_624x0-false.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-2191" src="https://feketetoll.cafeblog.hu/files/2014/11/szines-eg-5018052ee1e9dbab7900d16a_thumb_top-center_624x0-false-432x600.jpg" alt="szines-eg-5018052ee1e9dbab7900d16a_thumb_top-center_624x0-false" width="432" height="600" /></a></p> <p> </p> <p> </p> <p> </p> <p> </p>richhttps://feketetoll.cafeblog.hu/files/2014/01/IMG_248291649566664-150x150.jpeg150150