<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Az Ébredő Fények Temploma</provider_name><provider_url>https://feketetoll.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Szabó Károly</author_name><author_url>https://feketetoll.cafeblog.hu/author/sirack1966gmail-com/</author_url><title>&quot;Mondd, mit érlel...&quot;</title><html>&lt;p&gt;Különös utakra terel engem a Főnök mostanában.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Lezárt előttem minden ösvényt, ahol eddig jártam, és idegen tájak felé lökdösött.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Persze, jól van ez így, hiszen nekem mindent látnom kell, meg kell élnem  minden érzést, be kell járnom minden földi utat. Mert tudnom kell mindent. Nem sejtenem. Nem hinnem. TUDNOM.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Most olyan munkát adott a Főnök, amitől  mindig idegenkedtem, kicsit le is néztem, kicsit féltem is tőle... na, most aztán benne vagyok nyakig!&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Benne vagyok nyakig, és látom, hogy mit jelent három műszakban, a hét hat napján napi nyolc órát lenyomni egy összeszerelő soron operátorként.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Iszonyú kemény meló ez. Nem lazsálhatsz, nem ábrándozhatsz el, még lélekben sem szökhetsz meg.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Jár a kezed, mint egy gép, ahogy csak bírod, és néha még ez is kevés. És agyban is ott kell lenned.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;És mindezt persze minimálbérért. Dolgozz, mint egy gép, és élj meg havi nyolcvanból kb.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A munkatársaim többsége huszonéves fiatal. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Nyomják a melót rendesen. És vidáman. Csak én nem vagyok annyira vidám.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Persze, nem magam miatt. Nekem ezt - már mondtam - látnom kell.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Miattuk nem vagyok vidám. &quot;Mondd, mit érlel&quot; az ő sorsuk? Mennyit ér az életük? Havi nyolcvanat?&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Keményen dolgoznak. Pontosan és gyorsan. Hatalmas értéket állítanak elő a Vállalatnak.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;És amennyit ők kapnak ebből... nos, arra életet, családot építeni nem igazán lehet. Csak menj be egy boltba, és láthatod... de úgyis tudod.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;És eszembe jut a szocializmus. Igen, az az átkozott!&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Anyám és apám is kétkezi munkásként dolgozott. Keményen, akár most ezek a fiatalok.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;De megfizették őket. Házat építettek a fizetésükből. Gyerekeket etettek, öltöztettek, taníttattak belőle.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;És volt olyan időszak is, mikor csak apám dolgozott. És megéltünk. Igaz, nem fényesen, de ahhoz képest, amit most látok... ahhoz képest rendesen.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Több járna ezeknek az embereknek. Több tisztelet. Több törődés. És több, sokkal több fizetés.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&quot;Gondoljátok meg, proletárok!&quot;...&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;https://feketetoll.cafeblog.hu/files/2014/02/IMG_77051880889990.jpeg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-full wp-image-1158&quot; src=&quot;https://feketetoll.cafeblog.hu/files/2014/02/IMG_77051880889990.jpeg&quot; alt=&quot;IMG_77051880889990&quot; width=&quot;320&quot; height=&quot;239&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://feketetoll.cafeblog.hu/files/2013/09/IMG_309943487426782-150x150.jpeg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>