<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Az Ébredő Fények Temploma</provider_name><provider_url>https://feketetoll.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Szabó Károly</author_name><author_url>https://feketetoll.cafeblog.hu/author/sirack1966gmail-com/</author_url><title>A feladás</title><html>&lt;p&gt;A Fiúnak elege lett az egészből.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Elege lett  kilátástalan anyagi helyzetéből, elege lett lelkének háborgásából, elege lett a szellemi kitörések kudarcaiból... elege lett a látható létből.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Nem akart tovább harcolni  - sem mások, sem önmaga ellen. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Nem akart már semmit sem megtanítani, elmagyarázni, megmutatni senkinek.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Nem akart már nagy varázsló, sikeres író lenni - és nem tudott már szerencsétlen csődtömegként élni sem.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Elhatározta hát, hogy lefekszik, és meghal. Egyszerűen nem eszik többé, és kész.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Napokig tartott, míg eljutott a küszöbre.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Gondolatai  nem kínozták többé, megszűnt benne a félelem, a fájdalom, és megszűnt az éhség is.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Csak feküdt sötét csendben és várta a halált.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Egyszer csak alakot öltött a sötétség.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Három vörös szemű, vigyorgó démon ült az ágyon.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ültek, és várták, hogy elvihessék őt.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;És  a Fiú látta már, hogy a halál sem megoldás.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ekkor Istenhez kezdett beszélni.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;- Istenem, én nem tudom már, ki és mi vagyok. Itt fekszem előtted meztelen lélekkel. Nem akarok semmit és senkit. Nincs bennem vágy, nincs bennem félelem. Elfogadom a sorsomat. Elfogadom az utat, amit kijelölsz nekem. Ha akarsz, hát ölj meg, ha akarsz ments meg engem. Ha bízol még bennem, ne hagyd elveszni a lelkem, ha úgy akarod, hát lökj oda a démonoknak. Te vagy a Minden, és én a Tiéd vagyok. Ítélj most felettem.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Többet nem mondott. Isten sem beszélt. A démonok is hallgattak. &lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Megszűnt minden hang, megszűnt minden fény. Eltűnt az érzékelés.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A Fiú felolvadt a Semmiben.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Másnap a felkelő nap fénye ébresztette fel.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Felült az ágyon. Éhséget érzett.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Csillagszem jutott az eszébe.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;És megcsörrent a telefon.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;- Semmi sem számít, csak Te legyél. Jövök érted pénteken. - mondta a legdrágább hang a világon.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;https://feketetoll.cafeblog.hu/files/2013/09/IMG_31159139099119.jpeg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-full wp-image-1070&quot; src=&quot;https://feketetoll.cafeblog.hu/files/2013/09/IMG_31159139099119.jpeg&quot; alt=&quot;IMG_31159139099119&quot; width=&quot;250&quot; height=&quot;346&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&nbsp;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://feketetoll.cafeblog.hu/files/2014/01/IMG_248291649566664-150x150.jpeg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>