1.0Az Ébredő Fények Templomahttps://feketetoll.cafeblog.huSzabó Károlyhttps://feketetoll.cafeblog.hu/author/sirack1966gmail-com/<p>Sokszor mondom magamnak : "na, ezt megírom!"</p> <p>Aztán persze jól elfelejtem, mire gép közelébe kerülök.</p> <p>De azért nekiülök. Nézem a gépet. Próbálok emlékezni. Nem jut eszembe. Írni kezdek, csak úgy.</p> <p>Úgy, mint most...</p> <p> </p> <p>A minap munkából hazafelé átfutott az agyamon a szokásos morgolódás:</p> <p>"Dolgozom, annyi pénzért, amennyiből éppen életben tudok maradni, azért, hogy dolgozhassak... hát milyen élet ez? Rabszolgaság!"</p> <p>Valóban, milyen is egy ilyen élet?</p> <p>Valójában egy ilyen élet nagyon is szép lehet. Pontosan annyi szépség van benne, amennyit beleteszel.</p> <p>És amennyit hajlandó vagy meglátni benne.</p> <p>Megláthatod a reggelek szépségét. A gyerekeid növekedésének szépségét. Egy ölelés szépségét.</p> <p>Élvezheted a vacsorádat, amit a kedvesed készített neked. Örülhetsz egy jó könyvnek, egy lélek-dajkáló zenének... vagy éppen egy jó pofa sörnek a haverokkal.</p> <p>Megcsodálhatod a virágzó orchideát az ablakban. S ha már úgyis ott vagy, nézz ki a tájra.</p> <p>Süt a nap, vagy esik a hó? Vigyorog Rád a telihold, vagy csak az utcai lámpák derengenek át a ködös éjszakán? Ez mind lehet szép - ha annak látod.</p> <p>És - igen! - megint itt vagyunk: ha TE annak látod!</p> <p> </p> <p>Ezt úgy hívják: hála.</p> <p>Hálás vagyok, hogy itt lehetek, ezen a bolygón.</p> <p>Hálás vagyok, hogy részt vehetek a közös táncban.</p> <p>Te is lehetsz hálás. Vagy morgolódhatsz mindenen.</p> <p> </p> <p>Ja, és tehetsz is azért valamit, hogy hálás lehess.</p> <p>Gyújthatsz gyertyát, vagy átkozhatod a sötétséget.</p> <p> </p> <p><a href="https://feketetoll.cafeblog.hu/files/2015/01/6.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-2275" src="https://feketetoll.cafeblog.hu/files/2015/01/6.jpg" alt="6" width="250" height="347" /></a></p>richhttps://feketetoll.cafeblog.hu/files/2015/04/micimacko-150x150.jpg150150