Lejöttem a tópartra. Végre olyan a Balaton, amilyennek én szeretem.
Csendes. Békés… Valaki füvet nyír…”bassza meg!” – jut eszembe Detti örök érvényű költeményének egyik sok érzést tartalmazó, mélyre hatoló sora – “bassza meg…bassza meg!” Elzavarja a halakat. Még jó, hogy nem is akarok horgászni…
Holnap már szeptember…