Megint egy régi vers:
Öledben
Csillagszem dajkál csillaggyermeket:
Öledbe fekszem, úgy alszom el
Válladra fonom ólom-kezem
Vigyázz rám, kérlek! Nézd: szenvedek!
Fojtogatnak lidérckék vizek
Súlyos kőtömbök ülnek mellemen
Sötét villámok hálnak szívemen
Gyötörnek véres reggelek
Lágy mosoly játszik arcodon
Szemed szikrázó, eleven világ
Kisímul izzó homlokom
Oly jólesik gondolni Rád:
A csillagszél ha Hozzád sodor
Robbannak fényes szupernovák