Só és fény

Só és fény

Ha elmegyek, reszkető pillák tánca

Fogja le szemem

S fekete virágok nyílnak

A közeli ablakokban

Bimbós koromban hajnalonként

Friss pára szállt fel barna tengeremről

Feszülő felszínén szivárvány dalolt

Megirigyelték a vonyító ebek

Ezüstbe forduló, fehér fényruhámat

S addig forgatták túlhevült agyam

Míg kiszáradt tengerem

Helyén csak maró só maradt:

A félelem

Remegve járt a Földön kifakult árnyam

De éjszaka bekopogtam minden csillagajtón

Összekoldult fényszikrákból készült ételem

Míg egy napon megszánt a fény

S letörte bilincseim

Érzem, hogy csírázik, érzem, hogy dalol

A tűzmag, mit sejtjeimbe ültetett

S ha kipattan majd a tűzvirág

Vicsorgó kutyák, meneküljetek

Mert ő ítél majd felettetek

Én újra a mindenséggel mérhetem magam

S a mindenség majd megméretik általam

S ha elmegyek, reszkető pillák tánca

Fogja le szemem

S fekete virágok nyílnak

A közeli ablakokban

Címkék: ,
Tovább a blogra »