Életem során sokszor az orrom alá dörgölték, hogy én egy idealista vagyok. Egy naiv álmodozó.
Hát igen, az vagyok.
Hiszek az álmokban. Az álmaink teremtik meg a világunkat. Felsőbb énünkhöz, a Főnökhöz a legtöbben álmainkon keresztül kapcsolódunk.
Álmodhatunk “álmunkban”, de álmodhatunk akár ébren is.
Ha nem hiszed, hogy az álmaid teremtenek, csak figyeld meg, hogyan készül a vasárnapi ebéded.
Hogyan kezded el? Csak nekiállsz, és főzöl valamit? De mit? Azt először “ki kell találni”. Végig kell gondolni, ha úgy tetszik: meg kell álmodni.
Mindent, ami az anyagi “valóságunkban” megjelent, azt valaki megálmodta egyszer.
Alkotott róla egy “ideát”, egy szellemi öntőformát.
És ez volt a kezdet. A “LEGYEN” !
Ugye, a Főnök is így kezdte: “Legyen világosság!”.
Hát LEGYEN!!
