Hát elindulok. Egyszer mindenkinek indulni kell. Nem viszek magammal sok holmit. Néhány kõvet a nyakamban. Néhány hamuban sült pogácsát, egy üveg italt…és sok régi fájdalmat, de valami “csakazértis”, sõtét erőt is a szívemben, valami kegyetlen, villámló tüzet a szememben, valami símogató, puha érintés ígéretét a kezemben…És néhány fekete tollat.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: