Az Ébredő Fények Temploma

Köszönetnyilvánítás

Azért létezik még igazi műértő közönség! Csakis mélységes alázattal és tisztelettel köszönhetem meg a Tündérhegyi Arany Xanaxot, melyet “A tehén nem áll meg” című alkotásomért ítélt meg nekem a hálás kõzönség. Köszönöm a Nyakas Krisztina által felajánlott különdíjat: a tehenes szalvétát, és külön köszönöm, hogy ezt személyesen ő maga adta át nekem. Köszönöm. A díjnyertes… Tovább »

Hajnali híd

Hajnali híd Véres madár száll a kusza fák fölé: Napmosoly csillan az ívelő hidon Széttöri álmunk a bilincscsördülés Vaspántok pattognak bíbor hajnalokon Álmos szemek között tüzes sugár feszül Ha lehull az éjszaka fátyla Ha felrobban majd a világ Fényözön zúdul a tájra A tüzes űr agyunkba vág Sóhajtva indul a város Az égre ívelő hidon… Tovább »

Nem szeretnék "meggyógyulni"

Reggel van,  szinte még hajnal.  Persze mindenki alszik.  Élvezem a csendet,  ahogy élvezem a beszélgetéseket,  a közös   hallgatásokat, a ki nem mondott, de mégis meghallott gondolatokat, az egymásnak lejátszott zenéket… Itthon vagyok… De egyszer majd mégis tovább kell menni. Innét is.  Jó itt lenni.  Sehol sem találtam még ennyi tiszteletet, ennyi egymásra figyelést, ennyi… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!