Az Ébredő Fények Temploma

Magány

Magány

Már rég elvérzett a fény
De én még mindig az eget bámulom…
Ma nem kötött ki álom-hajóm
Összetört magányom éles szirtjein

Génjeimbe írt hatalmak
Ezüsthangja csendül:
Múltunkból feldereng a horda melege
S a közös riadtság villámcsapás után

Mi lesz velem, ha ma éjjel vihar jön?
Kinek meneküljek ringató ölébe?
Most nem érzem a hátamnak feszülő hátakat
Elborít a homály óriás tüze

Fehér hócsomóként világít a szívem
Démonok, vad árnyak lesik vigyorogva
A ragadozók mancs-gyűrűje szűkül
Robbanni készül a félelem

Címkék: ,

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!