Holdacska meséi I.

Holdacska a lányom. Szabó Flóra Regina – óvodai jele holdacska. Volt.

Egy kora őszi reggelen Holdacskát kísértem az óvodába.
Láttam, hogy nagyon töri a gyönyörű,  okos fejét valamin, de nem kérdeztem tőle semmit. Majd mondja, ha akarja.
Mondta:
– Mire én nagy leszek, valaki meghal a családból.
Meglepődtem, de aztán azt gondoltam: hát igen, a mama beteg, és már elmúlt 70 éves,  biztosan róla van szó. De Holdacska így folytatta:
– …mert Te már nagyon öreg vagy!
Na, most lepődtem meg igazán! Mit beszél ez a gyerek itten!
– Én? -mondtam neki – Dehogy vagyok én öreg. Én még a Te unokáidat is látni szeretném!
– Jó – mondta erre ő – Jól van. Majd viszek Neked egy fényképet róluk a sírodhoz.