Az Ébredő Fények Temploma

Cápák között

Apropó, tükör…

Cápák között

Hétköznapok mancsa
Felhasítja arcod
Sokszor gáncsot vetnek
A megfagyott szentek
Megadón lehúnyod
Kifakult szemed

Deres tükör
Gyémántszilánkok vésték
Rá a fájdalom jelét:
Meggyűrt mosoly villan

Cápák között
Agyarak között
Jégszobrok között
A Tükrök mindig összetörnek

Már benned szorong
A lehiggadt Jövő
Te is érzed:
A mosoly mit takar

Megszületett
túl a hegyeken
szántóföldeken
kéklő vizeken
A jeges-havas
Lúgos-savas
Erőtlen-vértelen
Processzor-értelem

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!