Az Ébredő Fények Temploma

Egy buborék belsejében élek. Igaz, eléggé szűk ez a hely, kicsit homályos, de éppen rám szabták. Sokat nem ficánkolhatok benne, mert a buborék roppant sérülékeny: elég egy hirtelen mozdulat, egy erősebb tüsszentés, és vége! Ezért hát összehúzom magam, nem feszegetem a buborékom határait, mert félek, hogy mi lesz, ha… A buborék falán nehezen látok át,… Tovább »

 Zöldeket mondok… “A Földet nem apáinktól örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön.” Ez a – Seattle indián főnöktől származó – mondás a lényege az én „zöldbeszédemnek”. Bizony, példát vehetnénk az indiánokról. Tisztelték a földet, ahol éltek, összes lakójával együtt. Csak annyit vettek el, amennyi kellett, és csak addig tartották meg, ameddig kellett. Aztán visszaadták azt… Tovább »

Én nagyon jól főzök, és ráadásul kreatívan. Abból főzök, ami van, és nem mások által kitalált recept alapján. A családom és a vendégeim többnyire elégedettek a főztömmel, a legtöbb alkotásomat vissza is tapsolták. De volt egy ember, aki addig nem akarta megenni a kaját, amíg nem árultam el a kaja nevét! Mondtam neki, hogy keresztelje… Tovább »

Az ember gyereke – mármint aki nem az Avason lakik – azt gondolhatná, hogy itt nálunk csak kő hátán kő terem, és a toronyházak tövében nem sarjad élet az aszfaltból. Ez azonban nem így van, kedves  barátaim! Akad itt akkora zöld terület, mint egy rendesebb falu határa, és a fű nagyon gyorsan nő… Ahogy el-elnézegettem… Tovább »

Hát kérem, itt az Avason nem maradhat az ember tudatlan. A kontár, csak az esetlegesen helytelen berögződéseken, régi rossz szokásokon alapuló lakáshasználatból eredő erkölcsi és anyagi károk  megelőzésére alkották meg bölcs és előrelátó atyáink a “Lakáshasználati tájékoztató” című remekbe szabott iránymutató művet. Terjedelmi okokból sajnos nem áll módomban a teljes alkotást közölni, de engedjétek meg,… Tovább »

Segíteni egy emberen és segíteni egy embernek – az nem ugyanaz. Sokszor éppen azzal segítünk rajta, ha nem segítünk neki.  ... Tovább »

– Jó napot kívánok! – Hát, ha magának jó…aztán…mi járatban? – Leadnám a használt cumikat. – Igazolása van? – Miről? – Hát, hogy valóban Maga szívta őket. – Majd kérek az anyádtól…bocsánat…az anyámtól! – Egyházadó rendben van? – Nem vagyok vallásos. – Akkor sárga csekk… – Milyen sárga csekk? – Olyan okkersárga. – De miről?… Tovább »

Sopánkodunk. Hogy rossz nekünk…mert a politika… meg az életszínvonal…hogy esik… mármint az eső… vagy nagyon süt a Nap… Hogy nincs… hogy sok… hogy valaki valamit csinálhatna már… aki mögé oda lehetne… aki megmondaná… Hogy mögéd? Na, azt már nem… ez már gyanus…ne akard már megmondani…persze, ha fiatalabb lennék…majd, ha idősebb leszek…ha lenne időm…ha lenne pénzem…ha… Tovább »

Tudtátok azt, barátaim, hogy milyen csodálatos testedzési lehetőségek várnak Rátok itt, az Avason? Itt vannak például az Avas-széli McDonald’s-nál működő fitness-lámpák – méghozzá rögtön három nehézségi szintet kínálva a futóedzésre vágyakozó Avaslakóknak. Első fokozat: az Avas felől a Pennyhez igyekezvén átkelés a Csabai kapu-Csabavezér úti kettős lámpánál egy zöld alatt. Ez még igazán nem nehéz,… Tovább »

Na, kérem szépen, kedves Elvtársak!   Nálunk itten teljes a demokrácia. Itten semmi sem kötelezi az egymás mellett álló házakat, hogy folyamatos sorszámot viseljenek! Sőt, mi több, barátaim: nem kell még annyi sem, hogy ugyanabban az utcában legyenek! Itt van példának okáért, ugye, rögtön a mi házunk: Körtekompót utca 16. Ez így rendben is lenne,… Tovább »

Nagyon szép és tiszteletre méltó dolog, ha valaki csak a gyerekéért él. És a legnagyobb hülyeség, amit csak elkövethet a saját élete ellen… A gyerek felnő, és elmegy. Ez a törvény. Ha ez nem így lesz, az már baj. Ha engeded, szépen megy el, és továbbra is szeret Téged. Ha harcolsz ellene, vesztes leszel. És… Tovább »

Bizony, van az úgy, hogy az ember a “másikat” választja. A színesebbet. A hangosabbat. A többet ígérőt. Nem azt, ami neki rendeltetett… Nem kell a “jó”, csábít a “rossz”? Azt mondják, minden út Rómába vezet. Igaz. Csak némelyik – némi kerülővel… Csalódások, fájdalmas sebek, eltékozolt évek, megbánások… Rossz választásaink összessége: a Sorsunk maga. Meg kell… Tovább »

Íme, az emberi szükségletek piramisa. Ennek fényében kell újragondolnunk egyéni és közösségi létünket, hogy végre ÉLET legyen belőle. Mit gondoltok, megcsináljuk?  ... Tovább »