Az Ébredő Fények Temploma

Józsi, a részeges angyal – 48 fog

Józsi elködösült tekintettel FOGódzkodott a mozgólépcső korlátjába.

– FOGadjunk, hogy mámeg gondolkozol! – FOGta rá Cicuka.

– Ja, bocs…- ébredt magára az angyal – nem FOG többé előfordulni!

– Na, de most má… – dorombolt Mari – ki FOGja fúrni az ódalam…

– A Dokira gondoltam…48 éves…azaz, még csak holnap FOG… Arra gondoltam, veszek neki diótörőt. Örülni FOG!

– Diótörőt? – bolhászkodott Mari – mire FOGja azt használni?

– Jó lesz FOGpótlásnak! – szánta rá magát Józsi.

– Nekem is kihúzhatná! – FOGadkozott Mari – má csak laFOG…

– Na gyerünk, mielőtt kettőt FOGok pislantani! – FOGta az angyal hóna alá a másik két ütődöttet, és máris ott termett, ahol éppen akart.

Icus éppen leFOGta a disznót.

– Levágom! Rögtön lesz kolbász!

– Miattunk ne! – sikított Cicuka – nem FOGjuk megenni!

– Na jól van – FOGott sütésbe hirtelen Icus – itt van egy kis hamburger töpörtyűs palacsintával, FOGjátok!

– FOGadjunk, hogy má megint fogyózol – törleszkedett Mari – de minek? Az a jó, ha van mit FOGni!

– Igazad van – mondta Icus – úgyis mindenki meghülyült már itt…

– De én nem! – gyantázta le Cicuka bajszát Orsi hirtelen – rám ne FOGjad!

– Holnapra Te is meg FOGsz! – dorombolta Mari.

– Doktor Úr tud minket FOGadni? – FOGlalkozott a gondolattal Józsi.

– Rögvest FOG – nyomta bele Marit a székbe kedvesen Nóra, a Terézke – úgy kihúzza, hogy nem is FOGod látni többet!

– Fájni FOG? – kérdezte Cicuka vágyakozón.

– Dehogy FOG! – termett elő hirtelen Doktor Úr a klaviatúra alól – dehogy FOG!

– Kár… – csalódott benne a macska – FOGadtam, hogy ordítani FOG!

– Doktor Úr, hát kihuzi a FOGámát, csókollom a kezit? – reménykedett Mari.

– Ki FOGom.

– Hát, de a szájamba ne nyúljon ám be, mert harapni FOGok!

– Persze, hogy FOG, de ezzel már nem! – mutatta fel a FOGat a Doki.

– Hiszen még oda se adtam a FOGót, Doktor Úr! – morgott a bajusza alatt Terézke, a Nóra, amíg Orsi azt is le nem gyantázta hirtelen – hát hogyan FOGok így kinézni?

– Ne aggódj, Nórikám – FOGlalkozott a lelkével a Doki – így is tökéletes volt!

– Na? – ütött a vállára Marinak kedvesen – kihúzzam a többi FOGat is?

– De hiszen már egy FOGam sincs! – bújt az asztal alá a boszi.

– Nem baj, azt is kihúzom! – FOGadkozott a Doki.

– Én már nem FOGok kijönni innen! – szánta rá magát Mari.

– Pedig csinálhatnánk egy szép körhidat!

– Körhidat? Az meg mire jó? Azon csak oda érek, ahonnan indultam. Hát hogyan FOGok átjutni a túlsó partra?

– Legalább egy FOGlenyomatot … – vágyakozott a Doki.

– De csak mert holnap lesz a születésnapja! – engedett Mari a szíves invitálásnak – aztán most már FOGlalkozzon a többiekkel. Éppen helyet FOGlalt a váróban néhány gyanútlan külsejű idegen!

– Nem, baj, majd várni FOGnak!

Józsi közben arra gondolt, hogy talán hiányzik még egy FOG…

De már nem.

 

IMG_191421747283990

Címkék:

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!