Az Ébredő Fények Temploma

Köszi szépen!

Kedves ismeretlen jótevőm! Őszinte hálával köszönöm meg Neked, hogy tegnap megszabadítottál a postaládánkban lapuló boríték tartalmától! Minden bizonnyal néhányszáz forintot érő TESCO-utalvány volt benne, így aztán mehettem volna az áruházba bolyongani, tolongani, válogatni… szóval pénzt költeni. Ennek terhét Te nagylelkűen levetted a vállamról! Azt is köszönöm, hogy az összetépett borítékot visszadobtad a ládába, enélkül talán… Tovább »

Van időd?

  Mi az, hogy “azt hiszed”? Nekem tényleg van időm! Meg is mutatom Neked… hmmm… de hová is tettem? Rögtön… Pedig tegnap a bulin még megvolt. Hogy milyen bulin? Hát a huszadikon. Tegnap lettem húsz éves!… Mi van? Hogy negyvenkilenc? Na, ne marhulj!!… Hogy néztem-e a naptárat mostanában? Nem néztem. Nincs nekem arra… időm!  ... Tovább »

A titok

Versmentés: A titok Ha kimondanám, azt úgysem értenéd meg Nem is lehetne kimondani Egy kacér démon játszik életemmel Ajkamon különös dallam fakad Szavak, amelyek nem szavak Minden mosoly egy gondolat: Fájdalmas, sötét, gondolhatatlan Hieroglifa, olvashatatlan Lüktető, éles, dalolhatatlan Éretlen, édes, elmondhatatlan Csillogó, tüskés, elérhetetlen Üvöltő, béna, leírhatatlan… Ha kimondanám, azt úgysem értenéd meg S megőrülnék,… Tovább »

Isten és a kommunizmus

  Tegnap a buszon egy ember veszettül káromkodott. Nagyon szidott valakit. Valami pénzügyi bajuszakadás történhetett. Emberünk csak mondta, mondta, ontotta magából az átkokat és különféle válogatott fenyegetéseket, de mindig oda lyukadt ki hogy “a piszkos kommunista!”. Abban már nem vagyok biztos, hogy Istent belekeverte-e a dologba, de ez – ugyebár – népszokás. Hmm… Bizony, bizony… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!