A magyar nyelv csodálatos. Sokan a világ legszebb nyelvének tartják. Ezt nem tudom, mert nem ismerem a világ összes nyelvét – bár szerintem ők sem – de azt biztosan állíthatom, hogy az általam valaha hallott nyelvek közül a legdallamosabb, a legtöbb hangot használó. Hálát adok a Főnöknek, hogy ezen a nyelven beszélhetek, ezen a nyelven alkothatok, ezen a nyelven szólhatok a világhoz.
Eddig azt hittem, hogy én aztán mesteri módon használom az anyanyelvemet, sőt, még büszke is voltam rá, de ma szembesülnöm kellett vele, hogy van még itt ez-az, amit nem jól tudok. Persze Egóka ettől rögtön sírva fakadt, és semminek érezte magát, hiszen kieresztettem némi levegőt egyik jól felfújt játékából, de azért korántsem az összeset. Továbbra is érvényes, hogy az átlagnál jobban használom ezt a nyelvet, de azért akad még tanulnivalóm.
Arra jöttem rá, hogy azért nem értjük meg egymást, mert egyes fogalmakat mindenki másként értelmez. Egy-egy szó mást jelent Neked, mást jelent nekem. Van úgy, hogy csak árnyalatnyi a különbség, van úgy, hogy kontinensnyi. Persze lehet, hogy Te ezt már rég tudod, csak én nem láttam erre rá eddig, akkor bocsásd meg, hogy az idődet raboltam, de lehet, hogy Neked is újat mondok. Tudod, van az úgy, hogy tudsz valamiről, el is tudod mondani, ahogy a kisdiák a bemagolt leckét, de érteni mégsem érted, aztán egyszer csak rácsodálkozol, és attól kezdve már tényleg tudás a tudás.
Szóval ma reggel a “feladás” értelmezése volt a feladatom. 🙂
(Mielőtt tovább olvasol, elgondolkodnál egy kicsit, hogy Neked mit jelent a “feladás”?)
Forgattam magamban a szót, és egy számomra új dologra bukkantam.
A szavak jelentése nagyrészt attól függ, hogy én hol állok éppen. Hogy a Szeretet vagy a Félelem teréből nézek-e rá!
Nézzük meg így a feladást.
Félelem Tere:
” Nekem ez nem megy, nem csinálom tovább! Ez úgysem sikerül! Hagyom a csudába az egészet”… és így tovább.
Szeretet Tere:
“Én már megtettem, amit tudtam. Nem agyalok ezen tovább. Feladom Neked, Teremtőm, kérlek, mutasd meg a megoldást, és én elfogadom azt”…
Vagy itt van a lemondás.
Félelem Tere:
“Erről le kell mondanom. Sohasem lesz az enyém, pedig mennyire kellene. A fene egye meg!”…
Szeretet Tere:
“Ez az enyém volt eddig, vagy az enyém lehetne, de nem kell már, mert nem szolgál engem, mert látom, hogy Neked többet adhat, ezért Neked adom”…
Hát ez van!
Most vehetem elő a szótáramat!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: