Az Igazság ma reggel is a telefon jelzésére ébredt.
Lassan kimászott az ágyból, főzött egy kávét, felöltözött, kifestette magát.
Közben beszólt az Igazság szobájába:
– Öltözz gyorsan kisfiam, mert elkésünk!
Tíz perc múlva már robogtak lefelé a lépcsőn. Majdnem fel is lökték a szomszéd Igazságot, aki éppen négylábú Igazságát vitte sétálni az utcára…
A buszmegálló természetesen tele volt Igazságokkal. Még öt perc volt hátra a busz érkezéséig.
Igazság megállt az újságosbódénál, és beszólt a bent bóbiskoló Igazságnak:
– Kérek egy Igazságot!
Az Igazság kinyitotta fél szemét, végigmérte az Igazságot, majd egyetlen szót préselt ki fogai között:
– Nincs!
Az Igazság valami csúnyát akart mondani, de a bódéban ülő átmutatott az út túlsó oldalára, és viszonylag kedvesen hozzátette:
– De lehet, hogy odaát van!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: