Az Ébredő Fények Temploma

Valami más

Még sötét volt, amikor felszállt a buszra. Nem nézett senkire és nem nézett senki sem rá. Csak meredt maga elé mosolytalanul, és fejében pörögni kezdett a nap:  munka – csavar csavar mellé… hívás hívás után… számlák… vevők… betegek… vagy éppen hullák… Aztán a gyerek… meg a vacsora… és a csekkek… meg a parkolócédula… és a… Tovább »

A végső igazság

Tegnap a Főnökkel találkoztam a Mindenség partján. – Most elárulom Neked a végső igazságot – mondta.  Meg sem mertem szólalni, csak néztem rá kerek szemekkel.  Sokáig hallgatott, majd mosolyogva így szólt: – Minden másképp van. Megveregette a vállamat, és eltűnt. Azóta itt ülök.  ... Tovább »

Ha-hó!

Hát sikerült, barátaim! Megcsináltuk! Hogy mit? Hát a havat! Mert mit is vár az ember gyereke március idusától? Lelkesítő tavaszt, forradalmat? Egy frászt! Egy jó kis havazást. Bejött. Megteremtettük.   Most akkor térjünk át a forradalomra!!  ... Tovább »

“Pénz beszél” – rólunk

Valaha azt tanultam, hogy a pénz értékmérő. Persze ez akkor az áruk értékére vonatkozott, de most rájöttem, hogy azért más értékeket is lehet a pénzzel mérni. Például a  saját magunkról alkotott, a külvilág felé képviselt, általunk is elhitt énképünk értékét. Lehetünk boldogok, nagylelkűek, segítőkészek, megértőek úgy általában, mihelyt pénzről van szó, valahogy megváltozunk – vagy… Tovább »

Föld

Ez az a hely, ahol élünk. Csak itt tudunk élni. Ez a hely néhány milliárdos, és néhány milliárd éhező világa. Ez az a hely, ahol megtesszük másokkal, amit magunknak nem kívánunk. Ez az a hely, ahol naponta hozunk ostoba törvényeket. Ez az a hely, ahol naponta megsértjük a Törvényt. Ez az a hely, ahol boldogan… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!