
Sokszor mondom magamnak : “na, ezt megírom!” Aztán persze jól elfelejtem, mire gép közelébe kerülök. De azért nekiülök. Nézem a gépet. Próbálok emlékezni. Nem jut eszembe. Írni kezdek, csak úgy. Úgy, mint most… A minap munkából hazafelé átfutott az agyamon a szokásos morgolódás: “Dolgozom, annyi pénzért, amennyiből éppen életben tudok maradni, azért, hogy dolgozhassak……
Tovább »