Az Ébredő Fények Temploma

Ülök a sötét szobában. Egyetlen gyertya világít. Előttem az asztalon egy tükör. Apámtól kaptam, ő csinálta – “fábul”, mint általában mindent. A tükör is sötét. És üres. Nézem. Elmerülök az ürességben.  De az Üresség a Mindenség is egyben. Egyszerre már a tükörben vagyok. A szoba üres. A tükörben egy téli kép ébred. Esti félhomályban táncol… Tovább »