“Minden úgy jó, ahogy van.”
Ez egy jó kis ezoterikus közhely.
Valóban?
Ezek szerint, ha elmegyek Hozzád, lehúzok Neked két nagy pofont, kiveszem a zsebedből a pénztárcádat, és búcsúzóul még jól fenéken billentelek, akkor az úgy pont jó lesz Neked?
Nem hinném.
Persze tudom én, mi ennek a valódi tartalma.
Ami már megtörtént, az már megtörtént. Nem nagyon tehetünk mást, mint elfogadjuk és elgondolkodunk – elmeditálgatunk rajta, hogy milyen üzenetet hordoz ez a számunkra, aztán onnét folytatjuk az utazásunkat, ahol éppen állunk, és utunk során felhasználjuk a történésekben rejlő ajándékokat.
Ez így van. De ami még nem történt meg? Ami a pillanatnyi helyzetből előre látható? Ami ellen tehetnénk valamit?
Ne tegyünk semmit, mert “minden úgy jó, ahogy van”?
A háború, a magány, a szegénység, a szeretetlenség minden megnyilvánulása, az esztelen zabálás, minden “szétszórakozása” – és még sorolhatnánk – az nem lesz úgy jó, ahogy lesz.
Ezek már mind voltak-vannak, és láthatjuk, hogy NEM JÓ az úgy!!
Próbáld ki őket, ha nem hiszed!
Én azt mondom, hogy tegyük meg, amit tudunk, hogy ezen az egy szem bolygónkon a szeretetteljes cselekvések, gondolatok és érzések uralkodjanak végre.
Legyen béke, biztonság, legyen kenyér, fedél és ölelés, legyen Közösség. legyen egymás iránti bizalom… legyen Fény.
Ezért tehetnénk végre valamit.
Minden szinten és dimenzióban.
Az anyagi és nem anyagi világokban egyaránt.
Hogy ne legyen úgy jó, ahogy van.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: