Az Ébredő Fények Temploma

Ma esett a hó. Esett, de annyira puhán, annyira szürreálisan lassan, alig-alig létezően, mégis mindent betöltően, hogy sikerült hirtelen marokra fognia és jéghideg kezével felmelegítenie a szívemet, sikerült megállítania örökké okoskodó agyamat. Esett a hó, és már megint megtörtént bennem a csoda. Számomra a hó – áldás. Égi könyörület, feloldozás. Amikor fehér puhasággá varázsolja a… Tovább »