Mikor megláttam, gyönyörű volt.
Rögtön megakadt rajta a szemem, ahogy beléptem a virágboltba.
Megvettem.
Sokáig őrizte a szépségét, de végül mégis lehullottak a szirmok, leszáradt a virág szára – és maradt a két levélke.
Aztán vagy másfél évig csak volt. Nem mozdult benne semmi – látszólag.
Locsolgattam, nézegettem, aztán nem is locsoltam már – aztán meg néha-néha mégis meglöttyintettem néhány korty vízzel.
Egyszer csak újra felébredt.
Nyújtogatni kezdte szárát az ég felé, elágazott, újabb és újabb bimbókat nevelt.
Sokáig készülődött, aztán szépen kinyitotta ragyogó szirmait – újra.
Ennek már sok hónapja, de még mindig virít, sőt – új szárat kezdett el nevelni, és a régin is néhány új bimbó jelent meg.
Nem adta fel – feltámadt.
Újra él.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: