Az Ébredő Fények Temploma

A macska – két gyertya, egy szál vörös rózsa és egy borral töltött kehely társaságában – összegömbölyödve az oltáron aludt. – Nahát Varázsszem, nem szégyelled magad? – korholta őt a varázsló. – Ugyan kedvesem – szólt csendesen a boszorkány, és megcirógatta  az állatot  – hát nem hallod az imáját? És valóban: a macska aludt –… Tovább »

A varázsló sokáig nézte a békésen alvó macskát. Kicsike szőrgombóc…milyen apró és védtelen… Aztán a macska felébredt. Nyújtózott egy nagyot, ásított és a varázslóra nézett. A férfi elmerült azokban a szemekben. És akkor megtörtént… A pici állat megnőtt hirtelen. A cicamica hatalmas fekete párduccá változott. És csak nézett. Szemtől szembe… És a varázsló szívéhez emelte… Tovább »

A varázsló a.sátrában üldögélt. Sötét volt, csak a pipában parázsló dohány derengő fénye adott némi halovány képet a külvilágról. A varázsló befelé figyelt. Csend volt. Egyszer csak zajt hallott a bejárat felől. Puha mancsok suhanó zaját. Egy árnyék jelent meg előtte. Egyre közeledett, és végül a kicsike fénykörbe belépett…a Macska. Felnézett a férfira. Halkan nyávogott,… Tovább »