Az Ébredő Fények Temploma

Ha-hó!

Hát sikerült, barátaim! Megcsináltuk! Hogy mit? Hát a havat! Mert mit is vár az ember gyereke március idusától? Lelkesítő tavaszt, forradalmat? Egy frászt! Egy jó kis havazást. Bejött. Megteremtettük.   Most akkor térjünk át a forradalomra!!  ... Tovább »

Tanulmányút képviselőknek

Már megint nem figyeltem oda egy kicsit, és máris ötletem van! Küldjük el a parlamenti alkalmazottainkat – igen, a tisztelt képviselőinkre gondolok – egy hónapos tanulmányútra a való világba! Kezdetnek, mondjuk, töltsenek egy hetet összeszerelő munkásként egy multinál, aztán a következő héten álljanak sorba segélyért a munkaügyi központban, aztán éljenek egy kicsit az utcán hajléktalanként… Tovább »

Sajna…

Az emberek olyan furcsák. Sokan nem mondják el senkinek, ha valami – egyedül nehezen megoldható, vagy éppen megoldhatatlannak látszó – gondjuk támad. – Engem ne sajnáljanak! – mondják, és inkább szenvednek tovább. Aztán vannak, akik mégis elmondják, és máris érkezik a válasz a “barátaiktól”: – Ne sajnáltasd magad! Bizony, igazuk is van! Sajnálatra semmi szükség…… Tovább »

Hát nem mindegy?

Az emberek olyan furcsák. Nézd meg őket reggel az utcán. Megfigyelted már, hányan mosolyognak? Szinte senki. Szinte mindenki komor pofával rója az útját, megy onnét, ahol nem érzi jól magát – oda, ahol meg utál lenni… Tök jó ez, nem? Hát nem. Hát nem lenne jobb mosolyogva élni? Összefogni, a közös jóra törekedni, ennek megfelelően… Tovább »

Miért a tükröt…?

Az emberek olyan furcsák. Többnyire a másik embert akarják “megjavítani”, ahelyett, hogy önmagukon dolgoznának. Önmaguknak mindent elnéznek, bezzeg, ha a másik hibázik egyszer…! Mintha reggelente a tükröt borotválnánk meg, vagy rúzsoznánk ki. Attól mi még nem leszünk szépek!          ... Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!