Az Ébredő Fények Temploma

Józsi… – éjjel a járdán

Éjfélre járt az idő. Az angyal a lehető legkisebb méretűre húzta össze magát a reklámújságokból rögtönzött takarója alatt. Fejét egy megkopott kötésű Bibliára hajtotta. A könyv nem volt túl vastag, a lapok jó részét már régen kitépte belőle. Szükség törvényt bont… Aludt az angyal, és álmában motyogott a kifent magyar bajusza alatt: –  Köpöd ki… Tovább »

A város

Versmentés – A Város Hajnalban felzúgnak a gépek Ablakod a Városra tárod Helyet foglal elkínzott tüdődben A porízű szénmonoxid Beszűkülnek a határok: A végtelen megtorpan Városunk ködfalainál A fakó fény hideg: Csak felhőkarcolók súlyos Árnyait vetíti ránk Múltunk a szent erdőbe vész De bölcsőnk már csak álmaidban láthatod Nem véd meg többé jó anyánk A… Tovább »

A tizenhetedik év

Versmentés – A tizenhetedik év Faggatod álmod: hol lesz határod És arra ébredsz: semmit sem értesz Sohasem érzed hová hajt véred Mégis lép lábad. Űznek a vágyak Csillagszem benned tűzcsírát keltet Aranyfüst-lelked fölötted repked Roskatag vének lelkedre lépnek Agyadban tények szíveden lékek Ezüstszál hangod riadtan csapkod Ha jő az éjjel hókristály fénnyel Máskor úgy érzed:… Tovább »

Zuhanás

Versmentés – Zuhanás A végtelen felé török ki magamból: Rezgő fénykútra tárom ablakom S a fénykúton át Agyamig süvít a pusztaság Megkövült mosolyok árnya Acélkendőket feszít körém Gyémántpánt csattan homlokomon Lézerbilincs a húsomba vág Tátongó, mocskos torkokon át Apró pontvalómba hullok Szemem az űrből a földre lehajlik Mert meggyűlöltem a csillagokat Kik démonszemekkel ijesztenek rám… Tovább »

Józsi… – olcsó varázslat

Lassan magához tért. Valami kaparászást érzett a kabátja alatt. – Aha! Az éhség! – motyogta néma ámulattal – na, gyerünk! Felemelte azt a fránya bal kezet. Mutatóujja hegye vörös fénnyel izzani kezdett… – Haza kellene telefonálni… – gondolta, de aztán megfeledkezett magáról, és a járdára vizelt. Kicsit arrébb csúszott, hogy a pocsolya közepén legyen, és… Tovább »

Józsi, a részeges angyal – 9:47

A tizenkettedik pohár után már nem nagyon tudta, hogy ki ő, hogy került ide és mit is keres itt. Halványan derengett neki valami zűrös munkahelyi szerelmi történet, valami kilakoltatás – vagy száműzetés, de minden olyan borgőzösnek tűnt. Csak egy szó fénylett elhomályosult elméjének éjsötét tábláján: “vacsoraidő”. Lekászálódott hát a bérelt bárszékéről, és elindult az ablak… Tovább »

Fekete Toll Főzőiskolája

Két módszert ismerek a főzésre: 1. Kitalálom, hogy mit főzzek. Elmegyek a boltba, hogy megvegyem a hozzávalókat. Sokat kell talpalni utánuk, és többnyire úgysem kapok meg mindent… 2. Elmegyek egy boltba. Megnézem, hogy mit lehet kapni. Megveszem azt, ami megtetszik. Abból főzök. Én inkább a második módszert kedvelem. (Egyébként az első módszer többnyire úgyis átfordul… Tovább »

Bolondos éjszaka

Versmentés – Bolondos éjszaka Gyere, ülj ki velem a Hold peremére Ezen az éjszakán boldog leszek Daloljunk el egy nagyszerű nótát A csillagok is nevessenek! Üveggolyóvá vált lenn a vén Föld S szentjánosbogárrá a városok Egész világunk selymesen hallgat Nem sejti senki, hogy veled vagyok Kapaszkodj belém! Félek, hogy eltűnsz Elolvaszt majd a hajnali fény… Tovább »

A félelem éjszakája

Versmentés – A félelem éjszakája Ma hosszú ujjú árnyak jöttek értem Mosolyod csillogó hegyei felől Szárnyak csattogtak, nyelvek sisteregtek Vihart kavart a tengeren A vergődő, nyirkos félelem Ma hosszú ujjú árnyak jöttek értem Rothadó, mocskos kísértet-kezükben Kardok villogtak, kések tündököltek Ránk borult a Gonosz éjfekete lelke Arcodat a Homály tenyerébe vette Ma hosszú ujjú árnyak… Tovább »

A démon szeme

Versmentés – A démon szeme Meghalt egy gyermek Meghalt, ki hitte, hogy az álmok Megfoszthatják a valóságot Fekete arcaitól Elhitte azt, hogy a szavak Csillagokig érnek Hitte, hogy a gép robaját Elfojtja az ének És most halott Szétporladó testét savas eső Mázolja szobrokra, falakra Szavait örjöngő sasok szórják Szét a megvadult szélbe Egy magányos sólyom… Tovább »

Józsi, a részeges angyal

Az angyal a bárpultnál ült, mint minden csütörtök este 7:35 és 9:47 között. Előtte kilenc üres pohár. És három teli. – Most már elég! Ezt már nem töltöd belém! – sziszegte a bajsza alól félhangosan, de a bal keze szépen lassan, csendesen már el is indult a következő pohár felé…és már emelte is a szájhoz…. Tovább »

Szemétdombot minden kakasnak!

SZMK -Szemétdombot Minden Kakasnak! A baromfiudvar alapegysége a kakas – még ha az tyúk is! Minden kakasnak – még ha az tyúk is – joga van saját szemétdombhoz! Senki se veheti el egy másik kakas szemétdombját! Senki se korlátozhatja a másik kakast saját szemétdombja rendeltetésszerű használatában! Minden kakasnak csak egy szemétdombhoz van joga! Másik kakas… Tovább »

Teremtés

A két gyermek a csillagok közt lebegett és Teremtősdit játszott. Folyton együtt voltak. És folyton a Tejúton lógtak. Szerettek ide szökni a felnőtt istenek szigorúnak vélt tekintete elől. Nem tudták, hogy azok elől a szemek elől úgysem bújhatnak el sehová. A fiú így szólt: – Teremtsünk új világot! Csettintett egyet. Behúnyta a szemét, egy mélyet… Tovább »

Krimi

Ma rámtörték az ajtót a rendőrök. Felforgatták az egész lakást. Nem találtak semmit. Hogy mégis mit kerestek? Hát egy hullát! Szó nélkül távoztak. Én meg elgondolkodtam, hogy miből gondolták…aztán rájöttem: a sikolyok!!! Még szerencse, hogy nem vittek el. De a guminőmet tönkretették!... Tovább »

Jól csinálom?

A fiam még óvodás volt, amikor egy lakodalomban a zeneszünetben felmászott a dobokhoz, és elkezdte püfölni őket, ahogy látta a dobostól. Amikor a dobok gazdája odament hozzá, megkérdezte tőle: – Jól csinálom? A fiam idén lesz 23 éves. Az elmúlt évek során gyakran eszembe jutott ez az eset. Én is gyakran elbizonytalanodok és ilyenkor megkérdezem… Tovább »

Jóslat

Nemrégen, egy szép keddi napon jártam egy jósnőnél. Sok mindenről volt szó, jóról és rosszról egyaránt, hát senkinek sem ajánlanám most, hogy cseréljen velem. A nagy sorskérdések feszegetése mellett, csak úgy mellékesen megjegyezte: – Látlak Téged kórházban, a saját pizsamádban. Az, hogy a saját pizsamádban látlak, az jót jelent, ne ijedj meg, nem lesz semmi… Tovább »

Brekk

Egy szép holdvilágos nyári estén éppen tévét néztem. A hátsó udvarra vezető ajtót nyitva hagytam. Egyszer csak úgy éreztem, hogy nem vagyok egyedül. Lenéztem magam mellé a kőre, és – igen! – ott ült a Béka! Nem tudom, mondtam-e már, de békafóbiás vagyok. Egy darabig nem mozdultam. Néztük a tévét – én és a Béka…. Tovább »

Szeressétek egymást

Szegény nagyanyám gyerekkoromban mindíg azt mondta nekünk: “szeressétek egymást!”. Én ilyenkor mérges lettem. Ugyan mit szeressek azon, aki nem jó hozzám, nem tetszik nekem? Ma már úgy gondolom, ennél fontosabbat, ennél értékesebbet nem hagyhatott volna rám: “szeressétek egymást”. Látom, hogy az én gyerekeim sem értik ezt igazán, és csak remélhetem, hogy egyszer majd bekattan nekik… Tovább »

Megváltás

Az Emberfia naponta többször is megvált minket, de mi ugyanabban a pillanatban újra bűnbe esünk, ezért kezdheti az egészet elölről… és még mondja valaki, hogy Jézus értünk szenved… Nem értünk! Miattunk!!... Tovább »

A világ teremtésének igazi története

Egy régi darabom:A világ teremtésének igazi története Mesélő: Egyszer volt, hol nem volt, még az ősidőkben történt, hogy egy szép napon a Szép Új Világ Kft. Irodájába berontott egy öregúr. Öreg: Azonnal beszélni akarok a főnökkel, amit maguk műveltek, az borzalmas kontármunka, ez felháborító… Titkárnő: Kérem, itt ne tessék kiabálni! Először is mi a neve?… Tovább »

Alkotás

Olvasom a mai angyalkártya üzenetét: ma az alkotás napja van. Na, végre! Alkossunk hát valamit! Nekem az alkotás elsősorban – írás. Nosza! …. Nézem a monitort. A gondolataim még alszanak. Azaz.. valami mintha motoszkálna…konkrétan a hátamon…aha, ez bizony viszketés…és pontosan a hátam közepén…ott, ahol nem érem el. Na. Ez már kihívás! Mit tegyek? Próbálom mégis… Tovább »

Fürdés szerdán

Máté fiam óvodás korában a Pápai Mamáéknál nyaralt. Az egész napos játékban, csúszás-mászásban rendesen bepiszkolódott, ezért este a Mama meg akarta fürdetni. Erre az én okos fiam a következőt közölte: – Mi otthon csak vasárnap szoktunk fürdeni! – Hát ezt nem hiszem el, kisfiam! – mondta a Mama, mire Máté engedett egy kicsit: – Na… Tovább »

Virágzás

Mikor megérik az idő, és a bimbó kinyílik végre, akkor a gyökerek, a levelek, és mind-mind a növény összes többi része összemosolyog, és jogos büszkeséggel gondolja: – A mi virágunk! A virág többnyire nem gondol erre. Nem gondol az ősökre, akiktől a tehetségét, az erejét kapta. Persze, a kinyílásért neki magának kell megküzdenie. De hogy… Tovább »

Fejlődés

Bizony, akárki akármit is mond, a világ sokat fejlődött az őskor óta. Ma már nem ütheti agyon az egyik ember csak úgy a másikat. Ma már ehhez csak keveseknek van joguk, és nekik is előbb törvényt kell alkotniuk erről. És el kell fogadtatniuk Veled.... Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!