Az Ébredő Fények Temploma

Na, ezt “gondoljátok meg, proletárok”: József Attila: Egy spanyol földmíves sírverse   Franco tábornok besorolt ádáz katonának, nem szöktem meg, mert féltem, agyonlövet úgy. Féltem – ezért harcoltam a haddal a jog s a szabadság ellen Irun falain. S így is elért a halál.  ... Tovább »

Valahol találtam. Nem ismerem a szerzőt, de ellopom:   “Szükséged van rám? Itt vagyok!     Te nem láthatsz engem, de Én vagyok a fény, ami téged láthatóvá tesz. Te nem hallasz engem, de Én a hangodon beszélek. Te nem érzel engem, mégis Én a kezed ereje vagyok. Én eredményessé teszlek annak ellenére, hogy az… Tovább »

Vannak napok, amikor küzdeni kell. Vannak napok, amikor a sok szemét, amit magamba engedtem, felduzzasztja tudatalattim szennyesebbik részét, és elönti tudatomat a mocskos áradat. Na, ekkor kell küzdeni. Kiemelni fejemet a kavargó szutyokból, magasra, fel, az ég felé. Kiemelni kezemet, és felnyúlni a fénybe, felnyúlni egészen a Teremtőig. És tudni, hogy Ő figyel rám, és… Tovább »